Kiállítás: 2008. március 14 - június 1.

Székely Bertalan (1835-1910)

Székely Bertalan a 19. századi magyar festészet egyik legnagyobb egyénisége, széles látókörű, intellektuális beállítottságú művész. Hatalmas munkásságában fellelhető az emberi élet egész szépsége, gazdagsága és feloldhatatlan ellentmondásokat rejtő tragédiája. Egyetemes emberi értékeket felmutató életművet alkotott, amelyben az európai művészeti-filozófiai áramlatok éppúgy tükröződnek, mint a korabeli Magyarország súlyos és megoldatlan társadalmi problémái és az ebből fakadó melankolikus, borongós és olykor tragikus életérzés.
A több ezer festményt és rajzot felölelő hatalmas életmű azonban azt tanúsítja, hogy Székelynek nemcsak a nemzeti művészet megteremtésében, de új utak felfedezésében is felbecsülhetetlen érdemei vannak.

Hagyománytisztelete főként történeti- és életképfestészetében - a nemzetközi romantika késői vonulatához kapcsolta, de mindig nyitott maradt kora új irányzatai felé. Arcképein és tájképeinek egy részén felfedezhetők az idealizálástól mentes realizmus jegyei, késői tájképei pedig már a levegő és a fény atmoszférikus hatásait is érzékeltetik, a plein-air és az impresszionizmus bizonyos jegyeinek és eredményeinek ismeretében. A mozgásábrázolás iránti vonzalma új utak felé irányítja érdeklődését, mivel a vágtázó ló mozgásfázisainak egymásmellé rajzolásával és perspektivikus elrendezésével már egy új művészeti ág, a film megszületését készíti elő.
A magyar festők közül elsőként ő reagál az 1860-as években már Európa szerte terjedő japanizmusra Japán nő című képén, mint ahogy elsőként hívta fel a figyelmet a század közepétől egyre népszerűbb fotóművészet előnyeire és veszélyeire is.
Zsolnay Vilmossal a pécsi porcelángyár igazgatójával való barátsága révén pedig eljutott a pirogránit nevű új anyag festészetben való alkalmazásához.
Negyven éves tanári tevékenysége során nemcsak generációk sokaságát oktatta, hanem több ezer oldalas művészetelméleti munkásságot is hátrahagyott az utókornak.
Mindezek mellett pedig Székely Bertalant a hazai monumentális falképfestészet egyik első mestereként és legjelentősebb művelőjeként is számon tartjuk.
Életműve hídként ível át a századon, átmentve a múlt hagyományait és felvillantva néhány lehetőséget a jövő felé. (Dr. Bakó Zsuzsanna)

Életrajzi filmmel tiszteleg Eger városa az EGRI NŐK c. festmény alkotója előtt

A Székely-kiállítás megnyitásakor a közönség kereste - a Munkácsy-kiállításhoz hasonlóan - a festő munkásságát bemutató filmet. Sajnos azonban eddig még nem készült film az egyik legnagyobb magyar festőről.

A felfokozott igény adta az ötletet az egri Művészetek Házának, hogy jó lenne készíteni egy filmet az alkotó munkásságáról. Az ötletet továbbszőtte az Egri Nők a Városért Egyesület, akinek szellemi elődje, a Heves Megyei Jótékony Nőegylet vásárolta meg közadakozásból, majd ajándékozta a Nemzeti Múzeumnak Székely Egri nők c. nagy történelmi festményét. Az Egyesület közel 150 év után - elődeik nyomdokaiba lépve - szintén közadakozást szervezett a film elkészítéséhez szükséges anyagi bázis előteremtésére. Végül Eger város vezetése teljesítette ki a történetet azzal, hogy nemcsak felkarolta a kezdeményezést, hanem lehetővé teszi a magyar oktatási intézményeknek, hogy jelentős kedvezménnyel jussanak hozzá az ismeretterjesztő filmhez, ezzel segítve a magyar képzőművészeti oktatást.

A város hálás a nagy magyar festőnek, hiszen ami az irodalomban Gárdonyi, az a képzőművészetben Székely Bertalan Eger számára. Mindketten műveikkel kitörölhetetlenül beírták Eger nevét a magyar köztudatba, és segítik, hogy az egymást követő generációk megismerjék a fél évezreddel ezelőtti egri hőstettet.

Az ötlet megszületése és a film bemutatása között pár hét telt el. A megvalósításhoz rövid idő állt rendelkezésre, hiszen még a kiállítás ideje alatt el kellett készülni vele. Nem túlzás, hogy az alkotók - a napi munkájuk mellett, egybe mosva a munkanapokat a hétvégékkel -, feszített ütemben dolgoztak a filmen.

Az alkotókról

Dr. Bakó Zsuzsanna művészettörténész
A film szövegét dr. Bakó Zsuzsanna művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria XIX-XX. sz-i. gyűjteményének főosztályvezetője írta.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban végezte a középiskolát, 1972-ben művészettörténet-történelem szakon szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen. 1974 óta dolgozik a Magyar Nemzeti Galériában, a Festészeti Gyűjteményben, 1991-től osztályvezetőként, 1995-től pedig a XIX.-XX. századi Gyűjtemények főosztályvezetőjeként. Szakterülete a XIX. századi magyar festészet. E témakörben több mint száz kiállítást rendezett itthon és külföldön, ezek közül a legjelentősebbek:
Székely Bertalan kiállítása - Magyar Nemzeti Galéria 1999-2000.,
Mednyánszky László kiállítása - Magyar Nemzeti Galéria 2002-2003.,
Bécs-Budapest művészete a századfordulón - BTM-Magyar Nemzeti Galéria 2003.,
Munkácsy a nagyvilágban - Magyar Nemzeti Galéria 2005.,
Ungarische Seele (A magyar lélek) - Krems 2006.
Könyvei: Székely Bertalan Bp., Képzőművészeti Alap Kiadó 1982 * A szépség festője Lotz Károly Bp., Duna Kiadó 1994 * XIX. századi magyar művészet, Kossuth Kiadó 2004 * Paál László, Kossuth Kiadó 2006 * Lotz Károly, Kossuth Kiadó 2007 *Székely Bertalan, Kossuth Kiadó 2007.

Szőke Csilla

A film elkészítésének ötletgazdájaként az előkészítő munkálatoktól a bemutatóig tartó folyamatot szervezte, a múlt századi Jótékony Nőegylet - mai Egri Nők a Városért Egyesület, Székely Bertalan Egri nők c. festménye - Eger városa - a hálás utókor párhuzamok alapján felépítette azt a történetet, amelynek végkicsengése az elkészült DVD borítóján: Ezzel a filmmel tiszteleg Eger városa Székely Bertalan, az Egri nők c. festmény alkotója előtt.
Közel 10 éves rádiós, televíziós múlttal a háta mögött vállalkozott a forgatókönyv elkészítésére, a film narrációjára és rendezésére.
A DVD borítója és a kísérő füzet formai tervezése, szerkesztése szintén az ő munkája.

Protovin István

A technikai kivitelezés: a hangfelvételek, a vágómunkálatok, a zenei szerkesztés és - -divatos szóval - a sound design a Művészetek Háza stúdiójában készült, ahol már nem egy országos médiaproduktum és oktatási anyag látott napvilágot, csak a legjelentősebbeket kiemelve:
Jövőlátó c. rádiójáték (a Magyar Rádió nívódíja)
Ének-zene tankönyv CD-melléklete (nemzetközi díj)
Ébrenlét című film hangtechnikai munkálatai (Dél-magyarországi Filmszemle I. díj)
"Eger kis csillagai" gyermekmusical hangfelvételei
A film technikai munkálatait Protovin István végezte csakúgy, mint a fentebb felsorolt alkotásokét is.

Mester Tibor

1973 óta a Magyar Nemzeti Galéria fotósa.
1986 óta tagja a Művészeti Alap Fotóművészeti Tagozatának.
Fő területe a tárgy- és műtárgyfotózás.
Több kiállítása volt már itthon és külföldön is.