Kiállítás: 2009. szeptember 16 - november 15.

Egerben szeptember 16-20. között kerül megrendezésre a Kárpát-medence kincsei Egerben c. fesztivál. A rendezvény célja, hogy a Kárpát-medence országai, ezen belül magyarlakta régiói, valamint Eger és az észak-magyarországi régió együtt mutathassák be kulturális és idegenforgalmi sajátosságaikat, értékeiket és gazdasági teljesítményüket. A rendezvénysorozat kiemelt szereplője a Magyar Örökség díjas Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt., melynek művészi alkotásokkal egyenértékű termékeire büszke a magyarság.

A kiállításon eosin és porcelán ajándéktárgyak, vázák, kaspók, valamint különféle készletek láthatók. Különösen látványosak a Zoób Kati nemzetközi hírű divattervező tervei alapján készült ékszerek.

Számtalan kiállított alkotás nyert valamilyen díjat, pl. Magyar Termék Nagydíj, Magyar Minőség Háza díj, BNV Nagydíj, Superbrands díj. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 2004-ben Magyar Örökség Díjat kapott.

A gyár alapítása 1852-re nyúlik vissza. Zsolnay Vilmos különféle agyag- és mázfajtákkal kísérletezve, az ország első művészi kerámiát gyártó üzemévé fejlesztette az egykori kisüzemet. (1866-ban megkezdett jegyzetfüzetében 80 helyi és környékbeli agyagfajtát sorol fel.) A századvégi világkiállítások során a gyár termékei finom anyaguknak és kivitelezésüknek, magastűzű mázaiknak, valamint a kézifestésüknek köszönhetően hatalmas sikert arattak mind külföldön, mind hazánkban.
Zsolnay Vilmos szívós kitartásának eredményeképpen az elefántcsontszínű máz és a magastűzű díszítés tökéletes technikájával és szépségével a gyár felzárkózott korának élvonalbeli kerámiaiparához. Így a Zsolnay gyár számára az 1878-as Párizsi Világkiállítás a tőkeszerzés mellett egyben a megmérettetés lehetőségét is kínálta. A siker hatalmas volt: a Zsolnay tárgyak elnyerték a kiállítás aranyérmét, a "Grand Prix"-t, Zsolnay Vilmos pedig megkapta a Francia Becsületrendet.
A gyár hírnevét nemcsak a díszáru- és edénygyártás, de legalább annyira az épületkerámiák, a műszaki porcelánok, épületdíszítő burkolatok és plasztikák is fokozták. A korszak legkiválóbb építészeivel dolgoztak együtt és a legjelentősebb építkezéseihez (mint például a budavári Mátyás-templom, az Iparművészeti Múzeum, a kecskeméti Városháza, az új Országház, az új Műcsarnok felállításához) szállítottak időtálló, olcsó és nemes anyagot; az un. pirogránit kerámiát.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra 3 olyan termékcsoportot gyárt, amely egyedülálló a világon.
Egyediségük a technológiában rejlik.

Zsolnay porcelán

Zsolnay Vilmos számára a kínai porcelán anyagának finomsága, mázainak gazdag színvilága meghatározó példa volt. A massza finomítására törekedett, éveken át kutatott új anyagok után, és kísérletezett a mázak számtalan fajtájával. A kínai porcelán 1400 Celsius fokon ég tömörré, ezen a hőmérsékleten azonban a színező festékek nagy része elég. Ezért Zsolnay Vilmos kidolgozta az újfajta, magas tűzön égetett zománc előállításának módját, és megszületett az áttetsző, elefántcsontszínű mázzal bevont, gazdag színezéssel dekorált Zsolnay-porcelán. Az új eljárás lehetővé tette a színek korlátlan számú árnyalatának használatát. Ez a mázfestés minden más technikától eltér, még a festék felvitelének módjában is, mivel nem ecsettel, hanem tollal történik. Zsolnay Vilmos által kidolgozott technika azóta is egyedülálló a világon.

Zsolnay eosin

Az eosint 1890-es években fejlesztette ki Zsolnay Vilmos - Petrik Lajos, a budapesti Ipariskola igazgatójának és Wartha Vince, a Műegyetem professzorának a segítségével. Elnevezése a görög "eos" (hajnalpír) szóból ered, utalva az első előállított színárnyalat halványpiros játékára. A számos eosin szín mellett több kivitelezési eljárást is kifejlesztettek a Zsolnay gyárban, például kézzel festett, maratott, márványozott eosinok. 1893-tól gyártja a cég az eosint; ezt a sokszínű, irizáló redukciós mázat, előállításának titkát szigorúan őrizve. Kisebb és nagyobb méretű dísztárgyak, épületdíszítő elemek egyaránt készülnek az anyagból.

Pirogránit

A pirogránit az 1880-as évek elején kifejlesztett, "Zsolnay kerámiafajták" gyűjtőneve. A "pyro" előtag a magas hőmérsékleten való égetésre, a "gránit" a termékek szilárdságára, tartósságára utal. A porózus szerkezetű anyag sav- és fagyálló, ezért sem a nedvesség, sem a hideg, sem pedig a városok gázokkal szennyezett levegője nem támadja meg. Ezért kiválóan alkalmas épületdíszítő kerámiák, tetőcserepek, bel- és kültéri dísztárgyak, továbbá kályhák- és kandallók készítésére. Kiváló minőségét és időtállóságát sok ezer épület hirdeti, mint például a budapesti Mátyás templom, az Országháza, az Iparművészeti Múzeum, a Földtani Intézet, a Kőbányai Templom, a Gellért Fürdő, a kecskeméti Czifra palota és Városháza, és a pécsi Postapalota. Az akkoriban előállított termékek pótlásáért a mai napig keresik a gyárat. Az utóbbi néhány évben újjáéledt a kandallókultúra, erre épül a pár éve felújított kályha- és kandallógyártás. A régi fazonkönyvekből egy szecessziós stílusú kandalló és többféle kályhacsempe került felújításra, melyet egyszínű, aranyozott, eosinált vagy sokszínű mázzal dekorálnak.