A Művészetek Háza Zsinagóga Galériájának új tematikus kiállítása a modern tájképfestészetet tárja az érdeklődők elé. A kiállítás műtárgyai a debreceni Antal-Lusztig gyűjteményből kerültek Egerbe. A 19–21. századi magyar festmények a képzőművészet élvonalába tartozó, a tájképfestészetben is jelentőset alkotó művészek munkái.

A kiállítás az ember és az általa alakított és befolyásolt táj viszonyát, a természeti környezetet, a mesterséges külső és belső környezetet, valós és valótlan tereket mutat be, s mindezt a benne élő, s azt alakító ember tükrében.

A képzőművészet több ezer esztendős története során a tájkép, az emberi környezet sajátos megjelenítése viszonylag későre tehető. Alárendelt elemként ugyan szinte a kezdetektől kíséri a festészetet, önálló műfajjá azonban először a távol-keleti művészetben, elsősorban Kínában és Japánban vált. Az európai piktúrában a táj tiszta formájában először csak a 17. századi németalföldi tájképfestők képein látható. Az évszázadok során a tájképeken megfigyelhető különbségek abból adódnak, hogy változott a táj, változott az ember tájhoz való viszonya, miként változtak a tájábrázolási konvenciók és a stílusok is.

A tájfestészet történetében a legnagyobb változást a 19. század hozta. A festők elhagyták a műtermek sötétjét és a szabad ég alatt megtanulták élvezni a természet szépségeit. A természetben mindenütt új hangulatokat találtak, s a tájkép előttük nem jelenet, hanem lelki állapot volt. Ez a művészet a francia impresszionizmusban csúcsosodott ki. Hatásuk a mai napig érzékelhető a festészetben.

A modern tájképfestészetben a tájak a képeken időnként egészen a főerővonalakig egyszerűsödnek, máskor lírai, drámai torzulásokat szenvednek, megint máskor sajátos belső tájakká vagy lélektájakká alakulnak. A fotográfia megjelenése is arra sarkallja a művészeket, hogy többek legyenek a természet egyszerű másolóinál. Ezen képek megalkotásánál mindig fontos volt készítőjük személyisége és stílusa. Másképp közelít a tájhoz a kubista s másképp egy konstruktivista.

A kiállításon láthatunk a 19. század nagy klasszikusait követők mellett modern újítókat is, legyen az nagybányai indíttatású, vagy szentendrei konstruktivizmusba hajló művész, vagy csak belső utakon járó, stílusba be nem sorolható magányos szellem. Ennek érzékeltetésére csak néhány név, a teljesség igénye nélkül: Barcsay Jenő, Korniss Dezső, Vajda Lajos, Gulácsy Lajos, Mednyászky László, Tihanyi Lajos, Koszta József, Tornyai János, Szőnyi István.

Zsolnay László művészettörténész

A kiállítás a Művészetek Háza Eger N. K. K. Kft. sikeres TÁMOP pályázata, a Kreatív interakció/Képzőművészet népszerűsítése Egerben c. projekt részeként valósul meg.

MEGTEKINTHETŐ:
október 5 - december 11.
HELYSZÍN:
Zsinagóga Galéria (Eger, Kossuth L. u. 17.)
BELÉPŐ:
felnőtt: 500 Ft; diák, nyugdíjas: 300 Ft
NYITVA TARTÁS:
kedd-vasárnap: 10-18 óra; hétfő: zárva
INFORMÁCIÓ:
Művészetek Háza Eger N. K. K. Kft.
36/785-027
www.mheger.hu